„A nemzetet akartuk megváltoztatni, és a világot változtattuk meg.” – jelentette ki Ronald Reagan leköszönő amerikai elnök utódja, George Bush beiktatásán. Reagan elnöksége valóban az egész világra óriási hatással volt. Az elnök országával megnyerte a hidegháborút, s ezzel hozzájárult a szovjet megszállás alatt élő közép-európai országok szabadságának visszaszerzéséhez. Budapesten, a Szabadság téren teljesalakos szoborral adóztak az elnök emlékének, míg születésének századik évfordulóján, 2011-ben nemzetközi konferenciát szerveztek a Terror Háza Múzeumban a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében Reagan történelmi teljesítményének elemzésére. A konferencián elhangzott előadások írott, bővített változatai Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész szerkesztésében még ugyanabban az évben könyvalakban is megjelentek.
Ronald Reagan szobra a budapesti Szabadság téren
Ronald Wilson Reagan, az Egyesült Államok 40. elnöke 1981 és 1989 között töltötte be hivatalát. Az 1911-ben született Reagan rádiós sportriporterként kezdte pályafutását, amelyet 1937-től Hollywoodban folytatott. A második világháború alatt tartalékos katonaként szolgált a légierőnél. A háborút követően kétszer is megválasztották a filmszínész szakszervezet elnökének, ezt követte az 1950-es években elinduló és felfelé ívelő politikai karriere. 1967 és 1976 között tíz évig, mint Kalifornia kormányzója szolgálta hazáját. Két sikeres kormányzói ciklusát követően úgy tűnt, a hatvanöt éves Reagan számára elérkeztek a megérdemelt időskori pihenés évei. Szerencsére ő nem így gondolta. 1980-ban Reagan legyőzte a választásokon a hivatalban lévő és újrázásra készülő elnököt Jimmy Cartert, amire 1932 óta nem volt példa. Új időszámítás kezdődött az amerikai politikában.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának tanulmányát olvasva, egy olyan államférfi képe bontakozik ki a szemünk előtt, aki egész életében az elnökségre készült. Színészi múltja jó kiállást és kiváló beszédkészséget kölcsönzött Reagannak, aki a színész szakszervezet egyik vezetőjeként hamar beleszokott a politika világába. 1954-től az egyik legnagyobb amerikai cég, a General Electric munkatársaként bejárta az államokat, milliókkal találkozott és beszélgetett. Óriási tapasztalatszerző körút volt ez a számára. 1964-ben a republikánus elnökjelölt Barry Goldwater mellett kampányolt, így ezt a műfajt is a legkomolyabb szinten ismerhette meg. Tíz éves sikeres kaliforniai kormányzóságát követően, 1975-ben indult a párt elnökjelölti tisztségéért, de ekkor még alulmaradt ellenfelével szemben. A következő négy évben, mint rádiós kommentátor műsorával a közérdeklődés homlokterében maradt, jegyzetei mindig aktuális és fajsúlyos témákat érintettek, legyen szó a gazdasági válságról, a terrorizmus térhódításáról, a szovjet befolyás növekedéséről vagy éppen a Szent Korona átadásáról a magyar kommunista hatóságoknak.
A tanulmánykötet írásai különböző szempontok alapján elemzik a napjainkban legnépszerűbb amerikai elnök portréját, politikai pályáját és elért eredményeit. A kötet Orbán Viktor miniszterelnök megnyitó gondolataival indít. A kormányfő Reagan elnök személye kapcsán aláhúzza: „Az 1980-as években reményt adott nekünk, hogy a nehézségek ellenére is tartsunk ki a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcunkban.” Ez a gondolat egyben a kötet alaphangját is megadja. Valamennyi közép-európai témát érintő tanulmány egyetért azzal, hogy Reagan elnöki tevékenysége egyértelműen hozzájárult a Szovjetunió bukásához, s a közép-európai népek sikeres szabadságküzdelméhez. Az elnök, Szovjetunióhoz való viszonyát az egykori disszidens, emberjogi harcos Vlagyimir Bukovszkij, míg a Mihail Gorbacsovval való kapcsolatát, a diplomata, volt budapesti orosz nagykövet Valerij Muszatov elemzi tanulmányában. Hasonlóképpen, a téma legjobb szakértői vizsgálják a reagani politika más aspektusait is. Az elnök Margaret Thatcherrel való együttműködését Norman Stone történész, míg a német–amerikai kapcsolatok 1980-as évtizedben való fejlődését Peter Hartmann diplomata, nagykövet veszi górcső alá. Reagan életében különösen fontos szerepet játszott Szent II. János Pál pápával való bensőséges kapcsolata, így nem meglepő, hogy a könyv szerkesztője külön tanulmányt szentelt a két történelmi személyiség együttműködésének John O’ Sullivan író, újságíró, Margaret Thatcher egykori tanácsadója tollából. Reagan elnökségének Közép-Európára gyakorolt hatását olyan kiváló szakértők vizsgálják, mint Balogh András történész, diplomata, Eva Irmanova cseh történész, vagy éppen Kazimir Wóycicki lengyel történész. De részletesen olvashatunk a szovjeteket a béketűrésükből kihozó „csillagháborús tervről” (SDI) és Teller Edéről, a Szolidaritás szakszervezetnek nyújtott titkos támogatásokról, megismerhetjük az elnök legfontosabb felszólalásait, így 1983-ban elhangzott ma már legendásnak minősülő beszédét, amelyben a „gonosz birodalmának” nevezte a Szovjetuniót. Vagy az egy évvel korábbi londoni felszólalását, ahol kijelentette: „A szabadság és a demokrácia előrehaladása nyomán a marxizmus–leninizmus a történelem szemétdombjára kerül.”
A kötet nem csupán Reagan elnökségének egyik legfontosabb magyarországi szakirodalmát képezi, de végig olvasva a tanulmányokat képet kaphatunk a világ állapotáról az 1980-as években, s fontos adalékokhoz juthatunk a közép-európai népek szabadságért való küzdelmének jobb megértéséhez. Ronald Reagan a szó szoros értelmében véve államférfi volt. „A kelet-európai népek sohasem fogják elfelejteni a tiszta, felelősségtől és szeretettől súlyos hangot, amellyel Ronald Reagan (1911–2004) beszélt rólunk és szenvedéseinkről. Az Amerikai Egyesült Államok negyvenedik elnöke konok szelídséggel védelmezte az emberi nem legnemesebb ideáját, a szabadságot. Bölcsessége, lényeglátása és szíveket megnyitó humora sokunknak adott reményt, akik a Vasfüggöny mögött már lemondtunk a szabadulás lehetőségéről, vagy a messzi jövőbe, unokáink világába helyeztük el a vágyott összeomlást, a szabadító változást.” – olvashatjuk a kötet ajánlójában. Ezért van létjogosultsága egy Ronald Reaganről szóló tanulmánykötetnek ma Magyarországon és Közép-Európában.
Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen – Ronald Reagan 1911–2004. Schmidt Mária (szerk.) XX. Század Intézet, Bp. 2011.
A kötet a Terror Háza Múzeum webshopjában, ide kattintva megvásárolható.
A sorozat eddig megjelent írásai:
Karol Sauerland: Együtt egyedül – A Szolidaritás naplója
Schmidt Mária (szerk.): Helmut Kohl – Az egyesítés kancellárja
Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban
Vlagyimir Bukovszkij: A moszkvai per
Békés Márton (szerk.): Szabadság/Harcosok