A „nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója, november 7-e utoljára 1988-ban volt Magyarországon hivatalosan is „piros betűs” állami ünnep és munkaszüneti nap. Míg ebben az évben a Népszabadság a „marxista értelmezésű szocializmus híveinek” hűségéről cikkezett, addig 1989-ben, a „csodák évében” már egy másik forradalomról, a Berlinben tüntető egymilliós tömegről szóló vezércikkel és nem piros fejléccel jelent meg a napilap. Egy év alatt megfordult a világ, utat tört a közép-európai népek szabadságvágya.

2020. november 4-én a Visegrádi Négyek mexikóvárosi nagykövetségei - a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerülettel, valamint az Emlékezet és Tolerancia Múzeummal (Museo Memoria y Tolerancia) együttműködésben - kiállítást és beszélgetést rendeztek a közép-európai demokratikus rendszerváltozás 30 éves évfordulója alkalmából.

Írásunk előző részében azt vizsgáltuk meg, milyen körülmények vezettek Lengyelországban az 1981-es hadiállapot bevezetéséhez, jelen írásunkban azt mutatjuk be, hogy a Szolidaritás mozgalom hogyan jutott el a kerekasztal-tárgyalásokig.

George H. W. Bush elnök nemcsak a hidegháború lezárásban játszott kulcsszerepet, hanem a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatások békés lefolyásában is aktív szerepet vállalt.

1956. november 4-én hajnalban a Szovjet Hadsereg támadást indított a magyar szabadságharcosok ellen. Moszkva a második világháború óta nem mozgósított annyi katonát, és olyan mennyiségű haditechnikát, mint 1956-ban Magyarországon. A Budapest felé tartó szovjet harckocsik egyikében ült Kádár János, aki a magyar történelem következő 33 évének névadójává vált. Hatalomra kerülésének pillanata, az egyik legsötétebb nap Magyarország történelmében.

Egy időben sajnos divatos volt visszasírni a Kádár-rendszer anyagi létbiztonságát, mintha sokan elfelejtették volna a hiánygazdaságot és azt a fenntarthatatlan gazdasági struktúrát, amelynek hatására egyik évről a másikra gyakorlatilag összeomlott a Szovjetunió, Magyarország pedig elképesztő módon eladósodott. Ifj. Lippai Pállal, rendszerváltoztató politikussal, a szegedi Fidesz egyik alapítójával beszélgettünk arról is, hogy Szegedről és környékéről olyan keményvonalas kommunisták származnak, mint például Dobrev Klára nagyapja, Apró Antal.