A "30 éve szabadon" emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.

Harminc éve, négy évtizedes pártállami időszak után – a magyar emberek folyamatos, állhatatos harcainak vívmányaként – 1990. március 25-én és április 8-án megtartották hazánkban az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Ennek feltételeit, kereteit a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon dolgozták ki, jogi alapjait a 1989. évi XXXIV. törvény fektette le. A választásokon a rendszerváltoztató pártok elsöprő győzelmet arattak.

1989 decemberére valamennyi közép-európai országban megbuktak a kommunista rezsimek. Még az Erich Honecker vezette keletnémet és a Todor Zsivkov-féle bolgár kommunista vezetők is belátták azt, hogy hatalmuk megszűnt, országaik lakossága kiharcolta a rendszer leváltását. Azonban volt még egy diktatúra, ahol a párt vezetője 1965 óta szilárdan a kezében tartotta a hatalmat. Nicolae Ceausescu és dinasztikus kommunista rezsimje úgy gondolta, az elnyomást jelképező Securitate-ra támaszkodva meg tudja őrizni a hatalmát. Ő maga sem gondolta volna, hogy hatalmát végül egy magyar református lelkész melletti szimpátiatüntésből kinövő forradalom fogja megdönteni. 

Gorbacsov politikai pályafutása legjelentősebb döntését hozta meg akkor, amikor hozzájárult a sztálini diktatúra visszásságainak részleges feltárásához. Azt azonban az utolsó szovjet főtitkár sem gondolta, hogy a történelem visszatérése az emberek személyes életébe a birodalom bukását okozza majd.

A legutóbbi három évtized történelmét, a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító közép-európai országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét vizsgálja Országból hazát - Harminc éve szabadon címen Schmidt Mária történész, kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója frissen megjelent kötete.

„Az Antall-kormány szerdán megtartott rendkívüli ülésén törvényjavaslatot fogadott el a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről” – adta hírül a Pesti Hírlap 1990. december 13-án. Habár a cikk – mint minden más napilap esetében – úgynevezett „mínuszos hírként”, a második oldal alsó harmadában volt eldugva, mondanivalója azonban, mint később kiderült, komoly mérföldkő volt a kommunizmusban elnyomott egyházak kártalanítási folyamatában és a hitélet szabadságának megteremtésében.