Közgazdász, politikus. 1990 májusa és decembere között pártonkívüli politikusként az Antall-kormány pénzügyminisztere.

Történelem szakos tanár, 1950 óta állampárti politikus. 1976-tól kulturális miniszter és az MSZMP KB tagja. 1982 és 1988 között a Hazafias Népfront vezetője, 1989 és 1990 között a Grósz- és Németh-kormány államminisztere. Részt vett a lakiteleki találkozón. 1989 januárjában elhangzott nyilatkozatában az 1956-os forradalmat, a bevett állampárti "ellenforradalom" formula helyett népfelkelésnek nevezte. 1989-ben az MSZP köztársasági elnökjelöltje és választási kampányának vezetője volt. 1990-től országgyűlési képviselő pártja színeiben, de az év őszén kilépett az MSZP-ből.

Közgazdász, az újraalapított Magyar Szociáldemokrata Párt elnöke. A párt belső megosztottsága miatt nem tudott képviselőt bejuttatni az első szabadon választott Országgyűlésbe.

Magyar–történelem szakos tanár, levéltáros, politikus. A szamizdat mozgalom aktív résztvevője, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és az SZDSZ alapító tagja. Az Ellenzéki Kerekasztalon a párt képviselője. 1990-től az első szabadon választott Országgyűlés képviselője. Az 1991-es Kónya Imrével folytatott híres vitájában a történelmi igazságtétel ellen érvelt.

Jogász, filmrendező, producer. Az 1980-as évektől az ellenzéki megmozdulások rendszeres résztvevője, szamizdat kiadványok terjesztője. Hat társával megalapította a Fekete Doboz videó-folyóirat szerkesztőségét, amely a rendszerváltoztatás történetének legfontosabb epizódjait dokumentálta filmes eszközökkel.

Közgazdász, politikus. Az 1988. február 20-án alakult Vállalkozók Országos Szövetségének szervezője, alelnöke, majd elnöke. Az első szabadon választott Országgyűlés MDF-es képviselője. Az 1990-es őszi taxisklokád idején a kormány és a taxisok között közvetített.