1977. szeptember 16-án a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke aláírták a Duna közös szakaszán létesítendő vízlépcső megépítéséről és üzemeltetéséről szóló megállapodást. Az 1980-as évtizedben meginduló beruházás elősegítette a magyarországi kommunista diktatúra bukását, sőt, a félbehagyott kivitelezés annak jelképévé vált. De miért erőltette a nyilvánvaló hátrányok ellenére az építkezés megkezdését, majd a tiltakozásokat követően annak folytatását a pártvezetés? Cikksorozatunkban az erőműépítés körülményeit járjuk körbe.

Május elseje kiemelt jelentőségű napnak számított a diktatúra évtizedei alatt. Különösen megnőtt az ünnepnap szerepe a Kádár-korszakban, hiszen a majális forgataga, az ingyen sör és a virsli, egyben a gulyáskommunizmus jelképes főünnepévé avatta a tavaszi hónap első napját. Ráadásul a kádári diktatúra első jelentős fontosságú önlegitimáló tömegrendezvénye is erre a napra esett 1957-ben. 

1991. január 28-án a köztársasági elnök, a belügyminiszter javaslatára február 1-i hatállyal Leninváros település nevét Tiszaújvárosra változtatta. Az eredetileg Tiszaszederkény nevet viselő települést 1970-ben „a szovjet és a magyar nép örök barátsága jeléül” Lenin születésének 100. évfordulóján nevezték át. Az „örök barátság” végül még húsz évig folytatódott, a rendszerváltoztatás idején a helyi polgárok maguk dönthettek településük új nevéről. 

Az 1989. augusztus 19-én lezajlott Páneurópai piknik óriási hozzájárulás volt az Európát évtizedek óta kettészelő vasfüggöny lebontásában. A sopronpusztai rögtönzött határátkelő mellett megrendezett piknik megszervezésében kiemelkedő szerepet vállalt Filep Mária, a debreceni MDF tagja, aki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol Nyrt. 2014-ben Petőfi-díjjal tüntetett ki, elismerve Filep Máriának a rendszerváltoztatásban betöltött kiemelkedő szerepét.

1989. augusztus 13-án több mint 180 NDK-állampolgár tartózkodott az NSZK budapesti nagykövetségének épületében. A keletnémet menekültek érvényes papírokkal érkeztek Magyarországra nyaralni, azonban a Balaton helyett ebben az évben a nyugatnémet állam diplomáciai képviseletét célozták meg, menedékjogot kérve az országtól. A berlini fal ekkor már 28 éve lehetetlenítette el a németek életét és az NDK-ból való szabad távozást. Ugyanezen a napon a Vörösmarty téren mintegy 200 fiatal demonstrált az Európa megosztottságát szimbolizáló fal ellen.

1988. február 11-én a Katolikus Püspöki Konferencia kezdeményezésére Szent István Emlékbizottság alakult, első királyunk halálának 950. évfordulójára. Megtörtént az, ami még egy évvel korábban is elképzelhetetlen volt. Az újságok Szent Istvánról és nem I. Istvánról írtak, augusztus 20-án nyilvános szentmisét tartottak a budapesti Szent István bazilika előtt, amire évtizedek óta nem volt példa, s az év folyamán olyan rendezvényeket valósítottak meg, ahol egyházi vezetők, történészek és más szakemberek nyíltan értékelhették Szent István életművét.