1991. június 25-én a szlovén és a horvát parlament elfogadta a két tagköztársaság függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan a belgrádi jugoszláv parlament felszólította a Jugoszláv Néphadsereget, hogy fegyveres erővel akadályozza meg a két köztársaság kiválását a délszláv államból. Amire a II. világháború óta nem volt példa, most újra valóra vált. A polgári lakosság millióinak életét veszélyeztető háború indult Európa délkeleti részén. Nyugat-Európa tehetetlenül nézte végig a konfliktust, míg a szovjet megszállástól éppen megszabadult/megszabaduló közép-európai országok – mindenekelőtt Magyarország – súlyos geopolitikai helyzettel szembesültek déli határaik mentén. 

„Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, amelyekkel a Magyarország Kormánya hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária,a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából.

1989. június 15-én, egy nappal Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-os hősök ünnepélyes újratemetését megelőzően a FIDESZ radikális csoportja tiltakozást szervezett a Szovjetunió budapesti nagykövetségének épülete elé. A demonstráció keretében a szovjet csapatok Magyarországról való távozását követelték a résztvevők. A szervezőkhöz csatlakozott a Republikánus Kör és a Nagymaros Bizottság is.

1991. június 19-én délután 15 óra 1 perckor, több mint 46 év után véget ért Magyarország szovjet megszállása. Az utolsó szovjet csapatok már három nappal korábban, június 16-án elhagyták hazánkat, 19-én őket követte a Déli Hadseregcsoport utolsó parancsnoka Viktor Silov altábornagy, a megszálló Szovjet Hadsereg utolsó magyarországi képviselője. 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította június 19-ét.