„Románok, magyarok, legyetek szabadok!” – többek között ez a felirat volt olvasható a tüntetés résztvevői által magasba emelt transzparenseken. A Menedék Bizottság által meghirdetett demonstráció célja az egy évvel azelőtti, romániai, brassói munkáslázadás iránti szolidaritás kifejezése volt. A szervezők az évfordulóra „Románia Napot” hirdettek, amelynek a felvonulás csak az egyik programeleme volt. A belügyi szervek rendőrrohammal fogadták a megemlékezőket. 

1988-ban egyre több jel utalt a Szovjetunió gazdasági végelgyengülésére. Gorbacsov és csapata 1985-től a stratégiai fegyverzetek leszerelésében és a hadsereg létszámának csökkentésében volt érdekelt. Ebben a szándékában nem a birodalom pozícióinak feladása, hanem a gazdasági kényszer vezette. A szovjet vezetés azt gondolta, hogy a csapatlétszám és a fegyverzet számának csökkentése nem veszélyezteti a nagyhatalmi érdeket, ráadásul a leszerelés jól „eladható termék” lesz a nyugati közvélemény felé. Mint Gorbacsov politikájának oly sok eleme – végül ez is visszafelé sült el, ami viszont a közép-európai térség számára a szovjet megszállás alóli felszabadulást jelentette.

Cikksorozatunk előző részében a balti nemzetek hosszú szabadságharcát mutattuk be, jelen írásunkban a térség népeinek rendszerváltoztatáshoz vezető útját elemezzük.

1988 a tüntetések éveként vonult be a történelembe. Ez az az esztendő, amely megadja a rendszerváltoztatás alaphangját. Az ekkor megrendezett tüntetések mindegyike, bármilyen ügy érdekében is gyűltek össze a tiltakozók, a rendszerrel szemben megnyilvánuló társadalmi elégedetlenségről szólt. Az év egyik demonstráció-sorozata a bős-nagymarosi vízerőmű környezetromboló beruházása ellen irányult. Írásunkban a vízlépcső elleni tiltakozás-sorozat egy kevésbé ismert eseményét, a szeptember 17-i nőtüntetés történetét mutatjuk be.

„Hruscsov elvtárs, azt hiszem jobb, ha a szovjet csapatok Magyarországon és Rákosi Önöknél marad.” – állítólag ezekkel a szavakkal utasította el Kádár 1958 májusában a szovjet csapatok kivonására vonatkozó hruscsovi ajánlatot. Nem tudjuk mindez valóban elhangzott-e, az azonban bizonyos, hogy Hruscsov Romániával párhuzamosan Magyarországról is ki akarta vonni a megszálló szovjet haderőt. A magyar pártvezetés azonban csak úgy látta biztosítottnak a hatalmát, ha a szovjet csapatok maradnak Magyarország területén. „Ideiglenesen” – még további 35 évig. 

A balti nemzetek 30 évvel ezelőtt, 1991-ben szerezték vissza függetlenségüket. Cikksorozatunk első részében bemutatjuk, hogy milyen eszközt választottak a kommunizmus ellen vívott hosszú küzdelemben és milyen úton jutottak el a rendszerváltoztatásig.