Habár Csengey Dénes és nemzedéke számára az 1956-os forradalom és szabadságharc életkorukból kifolyólag nem átélt történelmi tapasztalat, mégis 1956 igazodási pontként szolgált valamennyi rendszerváltoztató generáció számára. Az események során, a 33 évvel korábban megfogalmazott követeléseknek sikerült békés eszközökkel érvényt szerezni. Ebben a folyamatban Csengey Dénes személye megkerülhetetlen. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Magyar Postával együttműködve 2019-ben bélyegívet bocsátott ki a rendszerváltoztatók tiszteletére. Az íven Csengey Dénes portréja is megtalálható. A rendszerváltoztatás történetének ikonikus szereplőjéről Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze beszélt a Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorában.

2021 májusától újra elindul a koronavírusjárvány miatt szüneteltett az Út a szabadsághoz: az állampolgári kompetenciák fejlesztési lehetőségei a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatások tükrében című pedagógus-továbbképzés.

1991. május 4-én örök nyugalomra helyezték Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványait az esztergomi bazilika altemplomában. Ezzel teljesült a bíboros végakarata, amelyben azt kérte, ha „lehull a moszkvai hitetlenség csillaga a magyar égboltról” földi maradványait vigyék vissza Magyarországra. Újratemetése szimbolikus eseménye volt nem csak a rendszerváltoztatás, de a 20. század magyar történelmének is. 

1987 őszén Székely János, a Határőrség országos parancsnoka, a belügyminiszterhez címzett jelentésében elavultnak és fenntarthatatlannak nevezete az osztrák–magyar határon húzódó műszaki határzárat, közismertebb nevén a vasfüggönyt. Talán maga a parancsnok sem sejtette, hogy alig másfél év elteltével a kommunista diktatúra szimbólumának tartott határzár elbontása a rendszerváltoztatás egyik szimbolikus eseményévé válik majd. 

1986. április 26-án robbanás történt a Csernobil melletti Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4. számú blokkjában. A tragédia a Szovjetunió bukásának jelképévé, maga Csernobil pedig az erőltetett iparosítás politikája áldozatainak emlékművévé vált. 

A kommunista rendszerek szerte a világon hazugságra épültek. Talán egyetlen őszinte megnyilvánulásuk a vasfüggöny felhúzása volt, amely a szabad világtól zárta el országaik lakosságát. A vasfüggöny sohasem hazudott szabadságról. Az Európát kettészelő kommunista építmény mellett évente több ember lelte a halálát, amikor a diktatúrából megpróbált átszökni a szabad világba.