1991. július 2-án végleg hazatért Magyarországra Varga Béla katolikus lelkipásztor, az 1945-ben megválasztott Nemzetgyűlés elnöke. Varga 1947-ben kényszerült hazája elhagyására, nyomában az ÁVÓ-val és a szovjet titkosszolgálattal, az NKVD-vel (a KGB jogelődje). Az egykori balatonboglári plébános 1990-ben érkezett először Magyarországra, hogy több mint négy évtizednyi kényszerű távollét után, mint az 1945-ben választott Nemzetgyűlés elnöke, hogy átadja hivatalát Szabad Györgynek, az első szabadon választott Országgyűlés elnökének, helyreállítva ezzel a jogfolytonosságot. Egy évvel később végleg visszatért hazájába. Élete utolsó éveit az 1930-as években saját maga által építtetett balatonboglári plébánián töltötte. 

1990. március 10-én, Moszkvában a magyar kormány és a Szovjetunió kormányának képviselője egyezményt írtak alá a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonásáról. A dokumentum 1991. június 30-át határozta meg a megszállás utolsó napjaként. Habár az utolsó szovjet katonatiszt, Viktor Silov, már június 19-én távozott az országból, Magyarország szuverenitása június 30-val állt teljes mértékben helyre. Aznap országszerte megünnepelték a függetlenség visszaszerzését. Másnap, július 1-én, Prágában Antall József Magyarország miniszterelnöke aláírta a Varsói Szerződés föloszlatásáról szóló okmányt. 

1991. június 28-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) budapesti találkozóján a szervezet fennállásának legrövidebb ülésén a tagállamok kimondták a KGST jogutód nélküli megszűnését. A találkozót elnöklő Kádár Béla külgazdasági miniszter rövid megnyitóját követően a résztvevők ellenvélemény nélkül határoztak a szövetség fölszámolásáról. 

1991. június 25-én a szlovén és a horvát parlament elfogadta a két tagköztársaság függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan a belgrádi jugoszláv parlament felszólította a Jugoszláv Néphadsereget, hogy fegyveres erővel akadályozza meg a két köztársaság kiválását a délszláv államból. Amire a II. világháború óta nem volt példa, most újra valóra vált. A polgári lakosság millióinak életét veszélyeztető háború indult Európa délkeleti részén. Nyugat-Európa tehetetlenül nézte végig a konfliktust, míg a szovjet megszállástól éppen megszabadult/megszabaduló közép-európai országok – mindenekelőtt Magyarország – súlyos geopolitikai helyzettel szembesültek déli határaik mentén. 

„Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, amelyekkel a Magyarország Kormánya hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária,a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából.

1989. június 15-én, egy nappal Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-os hősök ünnepélyes újratemetését megelőzően a FIDESZ radikális csoportja tiltakozást szervezett a Szovjetunió budapesti nagykövetségének épülete elé. A demonstráció keretében a szovjet csapatok Magyarországról való távozását követelték a résztvevők. A szervezőkhöz csatlakozott a Republikánus Kör és a Nagymaros Bizottság is.